2. Fejezet

A legjobban a nővérem kiakasztásához értettem. 
-Kislány, kezdődhet?-nézett rám nagy szemekkel Zayn
-Egyet árulj el nekem Zayn, te miért utálod a tesómat?
-Ki nem utálja?-elnevette magát
-Harry?!
-Ali..ez hosszú történet amit Harry érez, de ezt nem tudja senki csak Niall, Louis, Liam és én, na meg persze a főhős Harry. Majd egyszer megfogok tudni, de remélem akkor már nem lesz késő.-nem értettem mit mond Zayn
-Erre visszatérünk később, mert ez számomra egy elég érdekes kis történet, de most van fontosabb dolgom is.-rákacsintottam Zaynra és elindultam a nővérem felé
-Óó az én aranyos szeretett testvérem, Taylor.-és egy cinikus pillantást vetettem rá
-Alison nem kell ezt csinálnod.-kortyolt bele az italába
-Nem úgy volt, hogy valamilyen menő partiba mentek, a kis Harryvel?
-De igen...de nem ért rá Harry...
-Nem ért rá Harry de most meg itt iszik? Taylor nem vagy te egy kicsit buta?-a kicsi a szót a kezemmel idézőjelbe tettem
-Alison nem veszed észre magad? Te itt lebutázol engem, de a buta te vagy. Nem fogod fel? Próbálod tetetni, itt a menő kemény lányt, de nem megy, én átlátok rajtad.-próbált keménykedni Taylor
-Tay, Tay, Tay... most nagyon kihúztad nálam a gyúfát. Vigyázz magadra.-kacsint, és mosolyog. Ez a két dolog volt a legerősebb fegyverem.

*20perc elteltével
-Alison már kikészítetted Taylor, hogy eltűnt?-ült le mellém a kertbe Niall
-Miért elment?-kaptam fel a fejem. *Éppen az életemen töprengtem, mert semmire se fogok menni, azzal hogy mindenkivel megutáltatom magamat, de mégis, ez az egyetlen dolog amihez értek, és talán így tudom biztonságba tartani a titkomat, aminek soha nem szabad kiderülnie. Mert akkor én már nem Alison Benson leszek.
-Hát senkise látta őt már kb, 20perce.-mondta és elkérte a cigimet és ő is beleszívott
-Keresse meg Harold...
-Alison neked mi a bajod Harryvel?-adta vissza a cigimet
-Egy idegesítő pöcs.-és egy elég eröltetett mosolyt villantottam Niallre
-Kislány vigyázz a szádra.-neki pedig nem a legőszintébb volt a mosolya
-Miért vigyázzak? Nem tán megakarsz csókolni?-és egyre közelebb mentem a szájához
-Akarod?-megnyalta az alsó ajkát ebből arra következtettem, hogy ő is szeretné
-Nem.-nevettem egyet és ott hagytam Niall. Sőt nem csak Niallt hagytam ott, hanem az egész partit. Nem tetszett és nem éreztem jól magam. Igen ez volt az a pont, hogy elegem volt mindenből. Igen én Alison Benson megtörtem. Magamnak is nehéz beismerni, de ha egymagam vagyok, akkor a világ legsebezhetőbb emberének érzem magamat, és ezen senki se tud segíteni, vagyis de igen tudna segíteni rajta valaki, de az lehetetlen.
Miközbe beszálltam a kocsimba, és elhajtott a háztól, azon gondolkoztam, hogy miért is hagytam ott Niallt. De azután eszembe jutott, hogy az első számú törvényem, hogy annak a pasinak ne add oda magad aki nem küzd meg érted. Még ha szimpla kavarásról lett volna szó, akkor is küzdjön meg értem. Hahó én Alison Benson vagyok az isten szerelmére. Na igen visszatértem. Majd ahogy vezettem, megszólalt a rádióba a What makes you beautiful.
Oké szuper, hogy ilyen este is őket, vagyis helyesbítek Harryt kell hallgatnom. Pár perc elteltével haza is érkeztem. A ház full sötét volt, és ezt nem tudtam mire vélni, mivel anyu még ha reggel 7re értem haza egy buliból akkor is megvárt és addig nem aludt el. Nem értettem. Kiszálltam a kucsimból, és az ajtóhoz siettem. Gyorsan kinyitottam.
-Anyuuuu, apuuu!-kiabáltam semmi válasz nem jött
Túlságosan nem izgatott, bementem a konyhába, és láttam, hogy a hűtőre egy cetli van felragasztva.
"Kicsim, apáddal elmentünk egy szállodába kipihenni a fáradalmakat, 2nap múlva otthon leszünk, tettünk be pénzt a szobádba. Viselkedj szépen. Szeretünk!"
-Zsír!-mondtam hangosan és a cetlit kidobtam a kukába. Szeretem a szüleimet..nagyon is. Sajnos nem tudom eléggé megbecsülni őket, de tudom, hogy ők mellettem mindig ott lesznek.
Majd felmentem a szobámba, befeküdtem az ágyba, és azonnal el is aludtam.
-Anyu kérlek ne tedd ezt velem!- zokogtam és ordítottam
-Alison, kérem menjen hátrébb, ezt magának nem kell látnia, ne lássa az édesanyját ilyen állapotba.
-Nem megyek arrébb maga seggfej, látni szeretném még utoljára.

-Alison kelj már fel.-ordított a nővérem
-Ribanc.-kiabáltam vissza. Úristen, most az egyszer örülök, hogy a nővérem felkeltett. Szerencsére csak álmodtam. Próbáltam minél gyorsabban kikelni az ágyból mert perpillanat szükségem volt egy barátra, akivel tudok beszélni. És leszartam, hogy "én vagy a legerősebb ember" imidzset, mert most tényleg nem voltam a toppon. Magam se tudom miért...talán azért mert egyre jobban nyomaszt a titok?! Gyorsan felöltöztem, és leindultam a lépcsőn.

-Na végre felkeltél...Kávét?-kérdezte a nővérem
-Iszok máshol, majd jövök.-ezzel a lendülettel becsaptam az ajtót, hogy az majdnem kiesett a helyéről.
Épp amikor elővettem a telefonomat, hogy felhívjam Laurát, hogy találkozzunk, valaki fütyült nekem.
-Alison!-kiabáltak nekem, nem fordultam meg, de a jellegzetes akcentusáról azonnal felismertem.
-Zayn.-mosolyogtam
-Merre mész?
-Magam se tudom még.
-Akkor gyere szállj be mellém a kocsiba és beszélgetünk egy kicsit, mert szerintem van mit megbeszélni kettőnknek.
-Ezer örömmel.-és beszálltam a nagy kocsijába

*10perc múlva
-Te Zayn, ez milyen park?
-Ideszoktam jönni, amikor gondolni szeretnék.-mondta
-Szent szar, én is ideszoktam járni, eddig hogyhogy nem találkoztunk össze?-néztem rá nagy szemekkel
-Gyere szívjunk el egy cigit.-mondta Zayn és kinyitotta az ajtót
-Egyet?!-röhögtem
Besétáltunk a park egyik eldugott részére, leültünk egy padra, és elkezdtünk beszélgetni. Mindenről beszéltünk...persze azért tudtam, hogy mikor fogjam be és nyeljem le azt amit épp egy gyenge pillanatomba kiakartam volna mondani.
-Neked van valami nagy titkod Zayn?-basszameg ezt kibaszottul nem kellett volna megkérdeznem
-Igen van...vagyis ez nem az én titkom, hanem másnak a titka...úgy elmondanám neked, de sajnos nem tehetem.
-Ezt hogy érted? Miért mondanád el nekem? Talán mert én vagyok, maga a titok?-összeráncoltam a homlokomat
-Így is már eleget mondtam...és Ali tudom mire vagy képes, ezért se mondhatok többet...sajnálom.-és megölelt.
-Nem érteleke Zayn...de ebben egyetértünk, hogy én Ali vagyok, és mindenre képes vagyok.-mosolyogtam
-És neked van valami nagy titkod?-kérdezte Zayn nagy mosollyal...tudtam, hogy megfogja kérdezni
-Igen van titkom.-jelentettem ki
-Akkor had halljam.
-Zayn, a titok attól titok, hogy nem mondod el senkinek hanem magadba tartod addig ameddig csak birod.
-És te meddig birod magadba tartani?-váltotta komolyra a hangját
-Ha másokon múlik, akkor soha nem fog kiderülni, mert senki nem tud róla...de ha rajtam...akkor nem tudom, mert eléggé kiszámíthatatlan vagyok. De azért, hogy ne derüljön ki a titkom, a végletekig is elmennék.
-Húú kezdek tőled félni Alison.-gyújtott meg egy újabb cigit Zayn
-Félhetsz is.-elnevettem magam
-Alison szeretnék neked mondani valamit....-maga felé fordított Zayn
-Hallgatlak.-és farkassszemet néztem vele
-Én....